A KARAY-KRAKKEREK

Egy váci polgár(mester)család a két világháború között A két világháború közötti időszakban két személy, apa és fia kiemelkedően fontos szerepet játszott a város életében. Dr. Karay-Krakker Kálmán, aki 1922–1926 között nemzetgyűlési képviselő, 1924 és 1935 között tizenegy éven át polgármester volt Vác városában, és 1935–1936-ban Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjaként működött. Jóllehet az ország rendkívül nehéz helyzetben volt az I. világháború, a Trianon-sokk után, majd a világgazdasági válság idején, mégis ezt az időszakot a békés építkezés, a város modernizációs szakaszának tekinthetjük. A város területén több helyen, az egykori Vásártéren, Máriaudvaron és Lajos-telepen parcellázások kezdődtek, hogy az egyre szélesedő tisztviselő- és jól fizetett munkásrétegek lakáshoz, házhoz jussanak. De ezt a célt szolgálta a Széchenyi utcában felépített városi bérház is. A parcellázások következtében új közműveket kellett építeni, ezért bővítették a villanyvezeték- és a csatornarendszert, és 1928-tól kezdve már a városi vízmű szolgáltatta a vezetékes ivóvizet. Több új középületet emeltek vagy alakítottak át: új székházat kapott a rendőrség, a posta, felépült a római katolikus polgári fiúiskola, a deákvári állami iskola, a Gombási úti iskola új épülete, bővítették a szemináriumot és átépítették a vasútállomást. Több utcát köveztek (a főutcát sárga keramittal) és aszfaltoztak az akkor jó hírű váci aszfalttal. Rendezték a Mária Terézia-rakpartot, csinosították és parkosították a várost. Az I. világháború idején elhunyt hősök tiszteletére megépült a Hősök emlékműve. Elmondható, hogy a barokk kor után Karay-Krakker Kálmán polgármester idején formálódott leginkább a város. Kortársai elismerték városépítő eredményeit, de az elmúlt politikai rendszer igyekezett elfeledtetni személyét és kiemelkedő tevékenységét. Fia, Karay Kálmán már új politikai generációt képviselt, és jóllehet bevallottan apja útját akarta követni, már nem volt ilyen szerencsés sorsú. 1943–1944. évi tevékenységét a II. világháború határozta meg. A városban ez időszakban is folytak beruházások – a legnagyobb a Honvéd Híradóiskola építése –, történtek gyártelepítések, de a polgármester fő feladata ekkor már a város háborúra történő felkészítése és a vészkorszak rendelkezéseinek a végrehajtása volt. A kiállítás e két polgármester, apa és fia személyén, tevékenységén keresztül mutatja be a város sorsának alakulását a két világháború között. A kiállítás Karay-Krakker Kálmán leszármazottjának, unokájának, dr. Cserni Istvánné sz. Akkerman Veronikának és családjának segítségével jöhetett létre. Az ő birtokukban vannak azok a tárgyak, festmények, fényképek, melyeknek egy része látható a kiállításon. A családi emlékeket levéltári, könyvtári és magángyűjteményi dokumentumokkal egészítettük ki. Mindnyájuknak hálásan köszönjük a segítséget.

Sikeres NKA-s pályázatok

A Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakmai Kollégiuma összesen 1.265.707 forintot ítélt meg Vác Város Levéltára részére a következő célok megvalósítására: Váci végrendeletek III., 1771–1780 című forráskiadvány előkészítésére, savmentes irattároló dobozok beszerzésére, valamint feudális kori tanácsülési jegyzőkönyvi mutatókönyvek (1764–1830) és térkép restaurálására.

A közgyűjtemények és a közművelődési intézmények jövője

A parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke, L. Simon László május 20-án nyilatkozott a Duna TV-ben a közgyűjtemények – könyvtárak, levéltárak és múzeumok –, valamint a művelődési házak kulturális életben betöltött szerepéről és jövőjükről. Az interjúban beszélt a magyarországi levéltári hálózatról, megemlítve a négy városi levéltárat is. A linkre kattintva megnézheti a nyilatkozatot. http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=162846