HÍREK

Tájékoztató a levéltár nyitva és zárva tartásáról a 2023. március 12-ig tartó időszakban
(2022-12-16)

Általános nyitva tartás, elérhetőségek Tel.: 06-27-305-444 E-mail: info@vacarchivum.hu Honlap: vacarchivum.hu Levéltárunk 2022. december 27–30. között zárva tart. A...
bővebben

Karácsonyi és új évi üdvözlet
(2022-12-13)

...
bővebben

Váci térképek a világhálón
(2022-11-23)

Tisztelettel várunk december 2-án (péntek) 12 órakor a levéltárban minden szakembert, a sajtó képviselőit és akiket érdekel a térképek világa. ...
bővebben

A Váci kapuk fotópályázat eredményhirdetése
(2022-11-07)

...
bővebben

Levéltári nyitva tartás 2022. december 31-ig
(2022-10-24)

Tisztelt Ügyfeleink és Kutatóink! Vác Város Levéltára 2022. december 31-ig folyamatosan nyitva tart, kivéve a december 27-30. közötti időszakot, amikor szabadságolások miatt a levéltár...
bővebben

VÁCI HÍREK

Terembérleti kedvezmények a művelődési központban
2023-02-08 10:04:21
H I R D E T M É N Y környezetvédelmi hatósági eljárásban hozott döntésről
2023-02-08 08:17:35
A Vám utcai óvoda is folyamatosan fejlődik
2023-02-08 07:37:01
Elhunyt Bogányi Tibor tanár úr, Vác díszpolgára
2023-02-07 14:09:13
Szülői focifórum a Városházán
2023-02-07 12:58:52

TÁMOGATÓINK

Híreink

"Levéltárak a nemzeti kultúra és tudomány szolgálatában"

(2011-12-07)

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában rendezi meg az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa és a Magyar Levéltárosok Egyesülete a "Levéltárak a nemzeti kultúra és tudomány szolgálatában" c. konferenciát és szakkiállítást. Vác Város Levéltára is részt vesz a rendezvényen, melyen bemutatjuk a levéltárról szóló képes beszámolót és eddig megjelent kiadványainkat.

Kiállítás-megnyitó a Torony Galériában

(2011-11-26)

A toronyból és a toronyban szemlélődve

Kiállítás-megnyitó a Torony Galériában – 2011. november 24.

A Lyra Könyvesbolt tornyában immár sokadik kiállítás nyílik meg. A most kiállítók mindegyike ismert már ország-világ előtt, csupa olyan név, melynek viselője hosszabb-rövidebb ideje szereplője a képzőművészeti kiállításoknak.

De először nézzünk szét magában a helyszínen, a toronyban! Torony sokféle lehet. Szerkezetére nézve álló négy- vagy sokszöghasáb-, esetleg henger alakú, állhat önállóan, mint pl. a minaret, a harangtorony, a kilátótorony, a víztorony vagy a tűztorony, vagy a főépülettel együtt, mint pl. az őrtorony, a hídtorony, a kaputorony, a lakótorony és templomtorony, vagy egy építmény részeként, mint egy hajótorony. Jelen esetben a „mi” tornyunk egy nagyobb épület, a Lyra Könyvesbolt része. Építtetője Jess Kinga, akiről az első emlékképem az, hogy a Duna-parton, a rév közelében asztalról árusítja a könyveket. Toronynak akkor még se híre-hamva, legfeljebb onnét a fegyházi kápolna tornyának csücskei látszottak, vagy az éppen szemben levő egykori főszolgabírói hivatal saroktornya. Még sok idő telt el, mire megépült a tornyos ház. Vajon melyik született meg előbb, maga a torony a fizikai valóságában és aztán az ötlet, hogy a torony galéria legyen, vagy éppen fordítva: a megálmodott funkció testesült meg a könyvesbolt kiugró pontján torony formában?

Kívülről, távolabbról nézve az épületet rögtön a tornya tűnik fel, a közelében állva természetesen a kirakatok, hiszen a portékát láttatni kell.

Jómagam legszívesebben az egész napot itt tölteném, mint egy hajóskapitány – gyerekkoromban mindig hajózni, felfedezőként a világot járni szerettem volna –, vagy mint egy toronyőr, vagy akár mint egy elefántcsonttorony-lakó, hol szemlélve a kinti világot, hol a könyvesboltból egy könyvet felhozva és olvasás közben beletemetkezve még a külvilágról is megfeledkeznék. Pláne most, hiszen kitekintve innét, a jelenlegi látvány inkább riasztó, mintsem vonzó.

A kilátótorony funkció tehát most háttérbe szorul, és a külső látvány belső szemlélődésre késztet. Hangsúlyozott feladata most az, hogy látványtorony, kiállítóhely, műalkotások bemutatótornya, azaz „műtorony” legyen. De ne leugorjunk róla, hanem inkább forduljunk befelé és nézzük, mi látható a belső terében!

A torony mérete megszabja a határokat: mennyit és mit állíthat ki a művész. Az azonnali válasz az, hogy keveset, és csak fajsúlyosat, egy-egy műben önmagában is jelentőset, olyat, ami egy-egy művész valódi arcát megmutatja. (Ezt igazolja, hogy készülve a megnyitóra megnéztem a kiállítás anyagát, mely még nem volt feliratozva, és mindegyiknek anélkül is meg tudtam állapítani az alkotóját.)

Visszatérve a toronyhoz, ennek adottságai miatt nincs lehetőség arra, hogy a határolófalai között egy egész életmű, vagy egyetlen hatalmas opusz jelenjen meg, hanem csak egy-egy szóló, vagy jelen esetben hét szóló egymás mellett, amelyek, úgy ítélem meg, az összhangzattant is figyelembe veszik.

Nem bemutatni szeretném az itt kiállító művészeket, hiszen erre közismertségük miatt nincs szükség, de most mégis egy-egy életrajzi adatból kiindulva szeretném megközelíteni, ha nem is a műveiket, de azt a kérdést, hogy miért is kell, lehet vagy jó művésznek lenni, pontosabban olyan tevékenységet folytatni, aminek az eredményét ország-világ színe elé lehet vinni, ami nem marad a művész műhelyében, hanem új gazdára talál.

A jelen kiállító személyeknek mindnek van, vagy volt „tisztességes” polgári foglalkozása. Tanár, mérnök, fodrász, tipográfus. Vajon mi az oka annak, hogy vagy felhagyva e foglalkozással, vagy ezzel együtt, illetve inkább mellette a hobbijuknak, majd egyre inkább a művészetnek hódolnak? Hogyan és miért keletkezik valakiben az önkifejezés igénye más területen?

Fekete István eredeti foglalkozását tekintve tipográfus, de a könyvek világa, a képek és az illusztrációk átvezették a fotográfia hivatásos útjára. Jóllehet ő a nagybetűs ÉLET-nek irigylésre méltó művésze is, és a játszi könnyedség, ahogy az élet „gömbölyded” megélésére törekszik, képein a „gömb”, a „gömbölyűség”, vagyis a rendezettség világos, áttekinthető szerkezetben jelenik meg. Dunakanyari képe is erről árulkodik.

Cservenák Péter már nehezebb eset abból a szempontból, hogy „tisztes” polgári foglalkozásával már régen felhagyott, és megteremtette a maga sajátos világát, mely egyre bővül, és az órás kézművességen túl a város iránti szeretete miatt a közélet állandó szereplője, emlékeinek gyűjtője és eseményeinek megörökítője, s mindezeken túl fotóival, újabban festményeivel jelenik meg tárlatokon. Nem tudom, kihagytam-e valamit? Cservenák Péter itt kiállított két képe is a váci, de mondhatnám az egyetemes keresztény kultúra régmúlt emlékéhez kötődik.

Kádas Levente villamosmérnökként végzett, ez a képein természetesen nem látszik. Általam ismert, és itt kiállított képei rendkívül finoman, pontosan, érzékletesen szólnak az emberi, a női szépségről.

Németh Árpád eredetileg rajztanár volt, tehát neki eredendően volt valami köze a képzőművészetekhez. Akár ketté is választható volna ez a dolog, azonban az ő esetében erről még sincs szó. Képeiben – ismerve Németh Árpád olvasottságát ezen nem is csodálkozva – mindig magvas gondolatiságot kereshetünk és találunk. Remélem, hogy jól értelmezve az egyik képét, melyen a főnixmadarat véltem felfedezni, képzeletünket sok irányba elviheti ennek a többértelmű jelképnek az ábrázolása.

Orvos András az egyetlen, végzettségét tekintve hivatásos textiltervező iparművész, akit viszont képzőművészként ismerünk. Ő is váltott tehát, sőt kitérőt tett, tesz a fotográfia világába is. Életművének talán legmeghatározóbb motívumát, a szétomló/bomló virágot láthatjuk viszont két képén, néhány éve új színvilágban.

Tumbász András bányamérnök, szakmáját jelenleg is gyakorolja. Az ő fotós pályája kezdetének egy pillanatáról személyes élményem is van. Elég régen volt, ha jól emlékszem 1979-ben. Akkor András egy kis automata fényképezőgépet mutatott nekem, hogy ezzel szeretné elkezdeni a fényképezést. Akkor azt tanácsoltam neki, hogy ne automata fényképezőgépet használjon, mivel a technikai alapokat, kísérletezgetés közben, egy hagyományos fényképezőgéppel jobban el tudná sajátítani. Hogy megfogadta-e javaslatomat, nem tudom, de a bányamérnökség mellett az ő életének is része lett a fotográfia művészi színtű művelése. Két képe a nem régi múltba visz vissza minket, az átalakítás előtti főteret ábrázolja. A képek szépek, de azért nosztalgiát bennem nem keltenek, ugyanakkor levéltárosként értékelni tudom ezeket úgy is mint a múlt dokumentumait.

Zubovits Győrkös Erzsébet, ha jól tudom fodrászként, a haj „művészeként” működött. Eredeti szakmája és mostani művészi hivatása között akár összefüggést is találhatunk, ezért az ő élete megint csak a kérdésünkre adandó választ erősíti. Kiállított tűzzománcai a hitben, a vallásban gyökereznek.

Visszatérve az eredeti kérdéshez, vajon mi készteti/késztette az itt kiállítókat, hogy tehetségüket más formában, más területen is kifejezzék?

Egyéni indítékaikat nem ismerem, csak általánosságban sejtem, hogy ők, mi, emberek sokféle anyagból gyúrattunk össze: mindannyian kereső, kísérletező, sok mindent kipróbáló, sok mindenben örömet találó lények vagyunk. Mindannyian a vonalfirkával kezdtük, majd a fészekfirkával, vagy gomolyagfirkával folytattuk, de hogy kiből lett ügyes kezű rajzoló, az agyagban nem csak sarat látó, vagy kinek került a keze ügyébe egy fényképezőgép, a székfaragóból lett-e Dávidot megformázó, vagyis a hobbiból lett-e az önkifejezésnek művészi megvalósulása, ez már a véletlenen is múlhatott. Vagy valami máson. De ez már a megfejthetetlen titkok közé tartozik.

Kérem, lépjenek be a toronyba!

Horváth M. Ferenc

<!--:hu--> Vác Város Levéltára újabb sikeres pályázatai az NKA-nál <!--:-->

(2011-11-23)

Vác Város Levéltára ismét sikeresen pályázott két témában a Nemzeti Kulturális Alapnál. Az alap Levéltári Szakmai Kollégiuma 350.000.- forintot ítélt online pokies meg a szakkönyvtár állományának gyarapítására és 200.000.- forintot Still Ferenc (1919-2010) irathagyatékának megvásárlására, azaz összesen 550.000.- forinttal támogatta a Nemzeti Kulturális Alap levéltárunkat.

Karácsonyi könyvvásár a levéltárban

(2011-11-22)

Felhívjuk Tisztelt Olvasóink szíves figyelmét, hogy 2011. november 25. és december 16. között CSAK A LEVÉLTÁRBAN(2600 Vác, Múzeum u. 4.), nyitva tartási időben nagy kedvezménnyel árusítjuk alábbi kiadványainkat:  A Váci Történelmi Tár sorozat kötetei:

    Bolti ár / Ft Kedvezményes ár / Ft
  Váci végrendeletek I. 1706-1750 (-1754) Közreadja: Horváth M. Ferenc. Vác, 2006. Váci Történelmi Tár III.  2250.- 1700.-
  Vác '56. Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában. Forrásgyűjtemény. I-II. kötet Közreadja: Böőr László, Gyarmati György, Horváth M. Ferenc. Vác, 2006. Váci Történelmi Tár IV. 4400.- 3080.- 
  Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában, 1526-1686. Bev. tanulmányt írta: Molnár Antal. Szerk.: Horváth M. Ferenc. Vác, 2008. Váci Történelmi Tár V. 3500.- 2450.-
  Váci végrendeletek II. (1729-) 1751-1770 (-1785). Közreadja: Horváth M. Ferenc, G. Molnár Péter. Vác, 2010. Váci Történelmi Tár VI.  2900.-   2175.-
A Limes - Váci Levéltári füzetek sorozat kötetei:
    Bolti ár / Ft Kedvezményes ár / Ft
  A Váci Református Egyház históriás könyve, 1783-1827, 1844-1847. - Vörös Károly: A váci református gyülekezet története. Prédikáció a református templom felavatásának százéves évfordulóján. Vác, 1885. Közreadja: Hörömpő Zsolt. Szerk.: Horváth M. Ferenc. Megjelent Kálvin János születésének 500. évfordulója alkalmából. Vác, 2009.  2300.- 1900.-
  Gál Judit-Dujmov Milán: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez. Szerkesztő: Horváth M. Ferenc. Kiadja: Vác Város Levéltára. Vác, 2010. Limes Váci levéltári füzetek II. magyar és szerb nyelven 2800.- 2100.-
Egyedi kiadványok:
    Bolti ár / Ft Kedvezményes ár / Ft
  Szalai Katalin-Horváth M. Ferenc: Váci krónika. Vác, 2009. (magyar, angol és német nyelven)  1990.- 1400.-
  Volt egyszer egy gyár - a Kodaktól a Fortéig. Kiállítás három színben. Once upon a time there was a factory - from Kodak to Forte. Exhibition in three scenes. [Kiállítási katalógus.] Összeállította: Horváth M. Ferenc. Kiadja: Vác Város Levéltára. Vác, 2010. 900.- 700.-
Vác Város Önkormányzatának kiadványai valamennyi váci könyvesboltban kaphatók:
    Bolti ár / Ft Kedvezményes ár / Ft
  Vác, a Dunakanyar szíve. Történelmi városkalauz helybelieknek és világcsavargóknak. Írta: Batizi Zoltán, Forró Katalin, Hegyi Klára, Horváth M. Ferenc, Kővári Klára, Pantali Bence, Tringli István, Zomborka Márta. Szerk.: Horváth M. Ferenc. Vác, 2009. Kiad.: Vác Város Önkormányzata.  4500.- 4500.-
  Vác, The heart of the Danube Bend. A Historical guide for residents and globetrotters. Authors: Zoltán Batizi, Katalin Forró, Klára Hegyi, Ferenc M. Horváth, Klára Kővári, Bence Pantali, István Tringli, Márta Zomborka. Editor: Ferenc M. Horváth. Vác, 2009. Publisher: Vác Local Government. 4900.- 4900.-
  Fekete István: Tér. Vác, 2009. 1800.- 1800.-
 

Kiadványaink az Önök

  • váci történelemkönyvei
  • családtörténeti forrásai
  • múltbéli és jelen városkalauzai

helybelieknek és külföldieknek egyaránt kiváló ajándékok

ELÉRHETŐSÉGEINK

Vác Város Levéltára
2600 Vác, Múzeum u. 4.
Tel: 27/305-444
info@vacarchivum.hu
igazgato@vacarchivum.hu