HÍREK
A Könyvtárak és Levéltárak Kollégiuma 2024. évi nyílt pályázati felhívására
Egyéb dokumentumok restaurálása, állományvédelmi munkáinak támogatása
Altéma kódszáma: 208111/24
...
bővebben
Online publikációk: adatbázisok, online kiállítások kategória
I. díj: Vác az I. világháború idején (Vác Város Levéltára)
II. díj: Oszmán összeírások gyűjteménye...
bővebben
Vác Város Levéltára rendkívül nagy érdeklődés mellett mutatta be a Vác az I. világháború idején című kötetét és a 7500 személy adatait tartalmazó adatbázist, mely el...
bővebben
Levéltárunk honlapján már olvasható Püspökvác város 1717–1740 között vezetett, a közelmúltban megvásárolt tanácsülési jegyzőkönyve (jelzete: V.1-a, 1. kötet). Jó böngészést ...
bővebben
Előzetes híradás
Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2025. április 10-én (csütörtök), 15 órakor tartjuk a Madách Imre Művelődési Központban a
VÁC AZ I. VILÁGHÁBORÚ I...
bővebben
VÁCI HÍREK
TÁMOGATÓINK
Híreink
Könyvbemutató Vác Város Levéltárában
Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében. Váci Történelmi Tár VII.
Vác törökkori történeti forrásai viszonylagos bőséggel állnak a kutatók rendelkezésére, és ezeket többen kísérelték meg értelmezni és az adatok alapján Vác törökkori történetét rekonstruálni. Fekete Lajos, Káldy Nagy Gyula, Hegyi Klára, legutóbb Sudár Balázs foglalkoztak a 16. századi oszmán uralom alatt keletkezett török összeírások közzétételével, illetve feldolgozásával, melyek közül kétségkívül az egyik „legizgalmasabb” az 1570 körül készült házösszeírás. Horváth Lajos e munkájának legfőbb alapját is ez a forrás képezi, melyet azonban – Hegyi Klára rendkívüli hozzájárulása következtében – kiegészíthetett az eddig még nem publikált 1580. és 1590. évi lélekösszeírás adataival. A szerző ezek ismeretében rajzolta meg Vác 1526 utáni comA new way to find your favorite Free Games © 2014 Electronic Arts Inc. történetét, és ennek során adott választ olyan kérdésekre, hogy miként alakult át a városkép, mi lett a középkori eredetű német lakosság sorsa, hogyan alakult a város magyar, muszlim és zsidó családjainak élete? A történeti adatokat és összefüggéseiket több térképen, táblázatban és családfák segítségével foglalta össze a szerző.
Ne unatkozz(on) otthon, jöjj(ön) el a levéltári rendezvényre!
[singlepic id=164 w=100 h=75 ]
A Naszály természetrajza. Tanulmánygyűjtemény. Szerk. Pintér Balázs, Tímár Gábor. Bp. 2010. Kiad. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. Rosalia – a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tanulmánykötetei 5.
A fenti, 817 oldalas (!) kötet előkészületeiről olvastam, 2010-es megjelenéséről mégis csak most, 2011 végén értesültem. Lehet, hogy mások is így jártak e kötettel, vagyis csak véletlenül bukkantak rá egy könyvesboltban, pedig a kötet több (reklámot) figyelmet érdemel.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága Rosalia sorozatának első kötete 2006-ban jelent meg a Gerecse hegység flórájáról, majd a további kötetek a Börzsöny hegység edényes flórájáról (2007), a rákosi vipera védelméről (2007), a szénás-hegycsoporti természetvédelemről és kutatásról (2008) íródtak. A Naszály természetrajza című kötet e tudományos könyvsorozat 5. kötete, mely tizenkilenc tanulmányt tartalmaz.
Pintér Balázs és Tímár Gábor a Naszályról általában c. tanulmányban a Naszály földrajzi elhelyezkedéséről, védettségi helyzetéről, művelési ágairól, tulajdoni és kezelői viszonyairól és a hegyhez kapcsolódó földrajzi nevekről írnak. Pataki Zsolt a Naszály földtörténeti múltjáról és kőzeteiről írt érzékletes összefoglalót. A Föld itteni változásának a közelmúltban is megfigyelhető egyik jelensége volt a mélygarázs területén látható sekélytengeri üledékréteg. A következő fejezetben Tímár Gábor a Naszály éghajlati, vízrajzi és talajtani adottságairól ír. Házi Judit a Naszály hegy tájtörténete fejezeten belül sorra vette az egyes történelmi korszakokban élt emberek tájalakító tevékenységét a 20. század közepéig. Ezért éppen a Naszály hegy jelentős átalakulását, a cementgyári bányaművelést és hatását már nem tárgyalja a szerző. A továbbiakban Lőkös László mutatja be a Naszály zuzmóflóráját, Szűcs Péter Naszály mohaflóráját, a legnagyobb terjedelemben Pintér Balázs, Vojtkó András és Tímár Gábor a Naszály edényes flóráját, Vojtkó András a Naszály vegetációját, Varga András a Naszály puhatestű faunáját, Szövényi Gergely, Puskás Gellért és Nagy Barnabás a Naszály egyenesszárnyú faunáját, Merkl Ottó a Naszály bogárfaunáját, Szabóky Csaba a Naszály lepkéit, Bakó Botond Zoltán a Naszály herpetofaunáját (kétéltűek és hüllők), Selmeczi Kovács Ádám a Naszály madarait, Hecker Kristóf, Bakó Botond Zoltán és Berty László a Naszály emlőseit, Dobrosi Dénes a Naszály denevérfaunáját, végül Dobó István és Nagy László a Naszályon folyó állami erdőkezelést. Egy-egy tanulmány végén megtalálhatók a fajok listája, továbbá a szerzők által használt források bibliográfiája. A forrásokat felsoroló hivatkozások (jegyzetapparátus) azonban nincsenek a kötetben.
A kötetben 32 oldal színes kép, illetve illusztráció, valamint mellékletként a Naszály földtani és vegetációtérképe és légi felvétele található.
A levéltáros, a történész, aki Naszály hegyhez kapcsolódó emberek, települések életét be akarja mutatni, s eközben szélesebb kitekintést is tesz, óhatatlanul is szembesül olyan kérdésekkel, vajon a Naszály milyen szerepet játszott az itt élők sorsában, néhány konkrét kérdést említve: miért volt alkalmas a Naszály környéke a megtelepedésre, a bortermelésre, mennyire volt termékenyek a váci talajok, milyen földművelést és állattenyésztést tettek lehetővé, milyen bányák voltak művelhetők, milyen építőkövet használtak a váci házak építéséhez, milyen körülmények tették lehetővé cementgyár telepítését stb.? De természetesen nem csak e szakma képviselőinek, hanem tanároknak, természetjáróknak, közigazgatási szakembereknek, általában mindenkinek, aki valamilyen módon kapcsolatba kerül e tájjal, nyugodt szívvel ajánlhatjuk e könyvet, melyet a kiadó Gánti Tibor és Rockenbauer Pál emlékének szentelt.
Horváth M. Ferenc
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában rendezi meg az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa és a Magyar Levéltárosok Egyesülete a "Levéltárak a nemzeti kultúra és tudomány szolgálatában" c. konferenciát és szakkiállítást.
Vác Város Levéltára is részt vesz a rendezvényen, melyen bemutatjuk a levéltárról szóló képes beszámolót és eddig megjelent kiadványainkat.
ELÉRHETŐSÉGEINK
Vác Város Levéltára
2600 Vác, Múzeum u. 4.
Tel: 27/305-444
info@vacarchivum.hu
igazgato@vacarchivum.hu
KIEMELT TARTALOM