Újjátelepülés a török világ után

A török kor utáni betelepülés, a „megszállás”, ahogy akkoriban nevezték, több formában indult meg az országban és így Vác városában is. Vác egy időben szabadult fel Budával, így a betelepülés csak 1686-ban indulhatott meg.   1. A bevándorlás egyik formája volt a spontán visszatelepedés. Vác esetében lakók a környező településekről, még inkább a hegyekből települtek vissza. Az első telepesek minden bizonnyal a városból korábban elmenekült református lakosok voltak. A spontán betelepülés másik formája az volt, amikor a visszafoglaló csapatokkal együtt, általában a hadsereg ellátását végző személyek, családok, többnyire németek érkeztek és telepedtek le itt. E csoport egyik képviselője Schick János vállalkozó, akinek adományából később a váci Kálváriát létesítették. A Schick család 1727-ben kapott nemességet VI. (III.) Károly császár-királytól azért, hogy több évtizeden át állt császári szolgálatban.   2. A „megszállás” másik formája az önkéntes bevándorlás volt. E betelepülők elsősorban a környező településekről érkeztek, de gyakran távolabbról is, elsősorban a Felvidékről. 1687. február 1-jén adott ki a város főbírája, Halász István egy úgynevezett telepítőlevelet egy szadai lakosnak, Péceli Szabó Mihálynak, melyben letelepedési engedélyt és telket adtak neki. A telepítőlevél szövegét a Váci Református Egyházközség históriás könyvéből ismerjük. Ennek külön érdekessége, hogy ide bemásolták annak az 1610-ben vésetett pecsétnek a rajzát, amit Vác-Magyarváros használhatott, és ami Szűz Máriát ábrázolja. Az ő alakja látható a ma is használt városcímeren.   3. A lakosság száma növelésének fontos formája volt a szervezett telepítés. E betelepülők többsége német nyelvterületről érkezett, a Német Birodalomból, Ausztriából, Cseh- és Morvaországból. A Német Birodalomban pátenseket adtak ki, hogy áttelepülésre ösztönözzék a lakókat. A helybeli földesúr – Vácott a püspök – különféle kedvezményt adott a betelepülőknek. Vác esetében egyetlen letelepedési szerződést ismerünk, amit 1689. augusztus 21-én kötött Bendő István püspöki helynök a német birodalmi, Munterkönig (mai nevén talán Munderkingen) városában született Büllau Konráddal.   (A telepítőlevél szövege olvasható: Váci Történelmi Tár I. 94-95. oldal)   Kérdések, feladatok

• Milyen formái voltak a török kor utáni újjátelepülésnek?
• Mely országokból milyen nemzetiségű és felekezetű lakosok telepedtek le Magyarországon és Vácon?
• Mik volt az újjátelepülés céljai?
• Milyen kedvezményeket kaptak a bevándorlók?
• Mi lehetett az oka, hogy a bevándorlók többsége római katolikus vallású volt?
• Az interneten keress rá Munderkingen városára! Melyik országban, tartományban található a település? Azonosítsd a település helyét a történeti atlaszban is!
• Az interneten keress rá Büllau Konrád (Conrad) nevére! Állapítsd meg, személye azonosítható-e az itt található adatok alapján?
• Látogasd meg a váci Kálváriát! Ha tudod, fényképezd le az épületet, és mutasd be az osztálytársaidnak!
• Mit tudsz megállapítani a Schick család nemesi okleveléből, élettörténetéből?
• Melyek az oklevél részei?
• Az 1785. évi kamarai összeírás adatai alapján (hamarosan megtalálható lesz a levéltári honlapon) állapítsd meg, hogy mely országból milyen nemzetiségű és felekezetű lakosok telepedtek le Vácon?

III. Levéltári Nap

Tisztelt Városszerető Polgártárs! Vác Város Levéltára alábbi rendezvényre hívja meg Önt és Családját. Vác Város Levéltára ebben az esztendőben rendezi meg a III. Levéltári Napot, melynek címe: Ez az a város... – 100 év, 100 fénykép. Ez alkalommal azokat a fényképeket mutatjuk be, melyekkel gyűjteményünk az utóbbi években gyarapodott: személyekről, közösségekről, eseményekről, a városról 1904-től napjainkig készített felvételeket. Számítunk a rendezvényen résztvevők aktív közreműködésére, a képek kapcsán elmondott kommentárjaikra, sőt, lehetőség lesz tetszésnyilvánításra is a Facebook szabályainak megfelelően. Ezért minden városszeretőt arra bíztatunk, jöjjön el a levéltárba szeptember 30-án (péntek) 17 órára, és lájkoljunk együtt!   Facebook élőben!